A Metroid Prime Hunters bebizonyította a nagyközönségnek, hogy a Nintendo DS és a firt-person shooters játékok, igenis jól tudnak együttműködni. A Metroid Prime Hunters arra sarkalta a játék fejlesztőket hogy újabb és újabb FPS játékokat fejlesszenek a DS-re. A Renegade Kick és a Gamecock fejlesztése végett, megszületett a Dementium: The Ward játék: hátborzongató és véres Nintendo DS akciójáték, ami valószínűleg nem fogja ugyanazt a rémületet, félelmet átadni mint más TV-re köthető konzolok, de olyan élményt nyújt, amit ezelőtt még nem tapasztalhattál kézi konzolon.

Kicsit nehéz elmagyarázni miről is szól a Dementium: The Ward. Egy rövid videó klipp után, egy vérfagyasztó korházban eszmélsz magadhoz, tele megfejtendő kérdésekkel. Ki vagy te? Mit keresel itt? Miért próbálnak megtámadni téged a nyílt melkassal rendelkező szörnyek? Az élmény egy hatalmas kérdéssel kezdődik, aminek a megfejtéséhez hosszú utat kell megtenned.

A játék első részében egy gumibottal és zseblámpával mászkálva, azt gondolhatnád hogy ez egy Resident Evil vagy egy Silent Hill stílusú játék, tele horrorral, de amint felveszed az első pisztolyod, nem szól másról a játék mint a firs-person-shooter-ről…és a Renegade Kids remekül helyt is állt ebben a stílusban. 60 kép/másodperc képfrissítéssel rendelkezik a játék, ami lehetővé teszi hogy egyszerre több szörny is megjelenjen a képernyőn, az irányíthatóság is majdhogynem tökéletesre sikeredett.

A vizuális élmény kiváló. Habár a zseblámpa effekten lehetett volna még mit javítani, de a játék készítői, mindent kihoztak a DS grafikájából, amit csak lehetett.

A játék maga a szokásos kaland/FPS keretek között zajlik. Zárt ajtók, amelyekhez kódok szükségesek, papírdarabkák melyek közelebb visznek a játék végső megfejtéséhez, zárak amelyek kinyitása után speciális fegyverekhez juthatunk.  Ezen dolgok megoldása, nem igényel sok gondolkodást. A legtöbb dolog ott van az orrunk előtt és komoly angol nyelv ismeret hiányában is végig lehet vinni a játékot.

Annyi bizonyos hogy ez elég érdekesre sikerült mentés rendszer végett, nem egy délután alatt fogod kijátszani a Dementiumot. Bár minden ajtó kinyitása után van lehetőség mentésre, de ha meghalsz kénytelen vagy a szint legelejéről kezdeni.

Van pár idegesítő dolog is persze. Ha elhagysz egy szobát és később visszatérsz oda, vagy meghalsz a szörnyek újjá születnek. Ez még nem is volna akkora probléma, de ugyanez nem mondható el az élettöltő cuccokról és fegyverekről. Municíó hiányában egy idő után kénytelen leszel a legelejéről kezdeni a játékot, ha túl sokszor meghaltál vagy elhagytad a bizonyos szobákat. Valamint a játék térképe is eléggé gyengére sikerült. Sokszor a térkép ellenére is nehézkes a tájékozódás.

 Mindent összevetve, a Dementium: The Ward first-person-shooter játéknak kiváló, horror játéknak igen gyenge. Nem fogsz kiugrani a székedből félelmedben és sikoltozni sem fogsz, de akik kedvelik az FPS műfajt, azoknak kötelező darab.

Kommentek: